A veszteségek elfogadása a legjelentősebb kereskedelmi döntés
A veszteségek elfogadásának megtanulása kétségtelenül az egyik legnagyobb kihívás, amit a kereskedőknek szembe kell néznünk. A veszteségek kereskedés közben előfordulhatnak, és életünk más szempontja sem áll fenn, amelyben meg kell határozni egy tervet, amely a folyamat szerves részét képező részleges meghibásodást jelenti. Bizonyos módokon meghívunk kudarcot az életünkbe, amikor kereskedünk, melyik síneket és ellenáll a mindennek, amit a korai formáló években tanítunk.
A kereskedés során fontos, hogy ne internalizáljunk, vagy túl mélyre tegyünk a sikeres kereskedés fogalmával kapcsolatban, kereskedünk azzal, hogy pénzt vegyünk ki a piacokból, hogy gazdagabbak legyünk, jobbat építsünk családjaink jövője, és nem szabad szégyenbe hoznunk ezt a célt.
A veszteségek elfogadása és megtanulása a hátterünk és a felnevelésünk miatt hihetetlenül nehéz, érzelmi akadály, hogy szembenézzünk vele, de egy olyan akadály, amelyet a lehető leghamarabb le kell küzdeni. Nem tudjuk megtanulni, hogy szeressük a veszteségünket, még akkor is, ha az optimista nézetet vesszük figyelembe, hogy a valószínűségeken alapuló veszteségünk azt jelenti, hogy közelebb vagyunk ahhoz a elkerülhetetlen nyereséghez, amire készülünk. Fel kell vennünk, hogy a veszteségek az üzleti tevékenységünk részét képezik.
Gyorsan megtudjuk, hogy nincs kereskedelem szent grálja, nincs 100% biztos bizonyítéka, hogy soha ne veszítsen el, minden kereskedési módszer és stratégia a veszteségek eloszlását eredményezi a győzelemhez képest, a nyerési veszteség arányunk. És egy 60: 40 nyerési veszteség arány hihetetlen eredményeket eredményezhet. De erre a példára összpontosítva józan statisztika lehet; egy sikeres kereskedelmi stratégia lenne az, ha elveszítjük az 4 kereskedéseit az 10-ből. Az 4-nak az 10-ból való elvesztése és a tapasztalatlanságok elterjedése magasnak tűnik, és ha ezek a veszteségek gyors egymásutánban érkeznek, akkor könnyen elkeseredhetünk és kiegyenlíthetünk, először kétségbe vonva és esetleg a kereskedési módszerünk megszüntetésével.
Talán a veszteségeket általános költségeknek kell tekinteni. Ha más kisvállalkozást futtatnánk, akkor napi költségeink lennének; bérlet, biztosítás, részvények értékcsökkenése, világítási és fűtési költségek, bérek, marketing, reklám stb. Mivel kiskereskedelmi iparunkban gyakorlatilag nulla általános költségeink vannak; pénzünk a készletünk, és elméletileg a legolcsóbb úti célokból utazhatunk a világkereskedelemben. Vannak olyan napok, amikor egy kisvállalkozó nem vállal semmilyen kötelezettséget vagy időszakot, amikor az üzlet a helyszínen vékony. Remélhetőleg nem fognak pánikba kerülni, racionalizálják a jelenlegi helyzetet, elemezve a lassulás okait. Szezonális, a hét napjai, az üzlet általános képe, vajon az állománynak frissítenie kell-e, vagy ha egy étteremben van ideje megváltoztatni a menüt? Hasonló technikai és alapvető elemzést tudunk alkalmazni a kereskedésünkre.
Ha saját kiskereskedelmi üzletünket helyesen üzemeltetjük, akkor naponta nem veszíthetjük el számláink nagy részét, lehet, hogy van egy € 20,000-fiókja és elveszíthet egy maximum 2% -ot egy adott napon egy megszakító beállításával. € 400. Most a kisvállalkozónk ugyanolyan lehet a betéteknél, és heti egy hétig fizetnie kell az 2,000 értékű számlákat. Az a helyzet, hogy a veszteségünket kevesebbre korlátozzuk, gyakorlatilag nem kereskedhetünk, és nem leszünk kitéve a tőke kockázatának, a luxusnak, amit egy kis kiskereskedelmi szolgáltató nem engedhet meg magának.
