Hogyan határozzák meg a valuta árfolyamát
Világszerte különféle okokból és különböző eszközökkel kereskednek valutákkal. Számos nagy valutával kereskednek világszerte, ezek közé tartozik az amerikai dollár, az euró, a japán jen és a brit font. Az USA-dollár ismert a többi valutával szembeni dominanciájáról, amely a globális tranzakciók több mint 87%-át teszi ki.
A valuta átváltási árfolyama az az árfolyam, amelyen egy adott valuta egy egysége elcserélhető egy másik devizára. Általában piaci árfolyamoknak nevezik, és a globális pénzügyi piacokon határozzák meg, ahol befektetési bankok, fedezeti alapok és más pénzügyi intézmények kereskednek velük. A piaci kamatlábak változása történhet percek alatt, óránként vagy naponta, kis vagy nagy növekményes eltolódásokkal. Egy adott joghatósághoz tartozó kamatláb, ellentétben a másikkal, jellemzően számos tényezőtől függ, mint például a folyamatban lévő gazdasági tevékenységektől, a piaci kamatlábak változásaitól, a bruttó hazai terméktől és a foglalkoztatási rátától.
A devizapiacon az árfolyamokat az adott ország pénznemének rövidítésével jegyzik. Az USD betűszó például az amerikai dollárt, míg az EUR az eurót, a GBP pedig az angol fontot jelenti. A fontot a dollárhoz viszonyított árfolyamot GBP/USD-ként jegyzik, ahogy a dollárt a japán jennel szemben USD/JPY-ként jegyzik.
Az árfolyamrendszer alakulása
Az árfolyamok lehetnek szabadon lebegő vagy fixek. A rögzített árfolyam egy másik deviza értékéhez van kötve, bár továbbra is lebeg, de párhuzamosan lebeg azzal a devizával, amelyhez kötötték.
1930 előtt a nemzetközi árfolyamokat az aranystandard rögzítették és határozták meg, mielőtt egy hasonló rendszer, az úgynevezett aranycsere-standard széles körben elfogadott lett. Ezzel a rendszerrel az országok aranyfedezetű valutákkal, nevezetesen amerikai dollárral és angol fonttal fedezhették valutájukat. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt felelős a rögzített valutaárfolyamok stabilizálásáért egészen az 1970-es évekig, amikor az Egyesült Államok kénytelen volt feladni minden arany által ellenőrzött szabványt az aranykészletek csökkenése miatt. Ennek eredményeként a nemzetközi monetáris rendszer kezdett a dollárra mint tartalékvalutára épülni, mivel az USA-dollár erős nemzetközi kereskedelmet tudott elérni egy olyan átfogó rendszer kidolgozásával, amely a nemzetközi kereskedelem volatilitását kezelte. az amerikai dollárhoz kötött országok. Másrészt viszont néhány más ország szabadon lebegteti valutáját. Számos gazdasági tényező befolyásolja a szabadon lebegő devizaárfolyamokat, amelyek hatására az árfolyam emelkedik és csökken.
Az árfolyamoknak van úgynevezett azonnali árfolyama vagy piaci értéke is, amely egy devizapár aktuális piaci árfolyamát jelenti. Előfordulhat határidős értékük is, amely egy deviza azonnali árához viszonyított emelkedésén vagy esésén alapul. Ez nagymértékben függ a várható kamatváltozásoktól. A nemzetközi devizaárfolyamokat jelenleg egy irányított lebegő árfolyamrendszer szabályozza, amely befolyásolja az adott ország kormányának vagy központi bankjának gazdasági tevékenységét.
A valutaárfolyamok felhasználása
A devizák közötti átváltási árfolyam megértése elengedhetetlen a befektetők számára a külföldi pénznemben jegyzett eszközök elemzéséhez. Például a dollár-euró árfolyam megértése kulcsfontosságú egy amerikai befektető számára, amikor egy európai országban történő befektetést fontolgat. Ezért ha az USA-dollár értéke csökken, a külföldi befektetések értéke ennek következtében növekedhet, de az USA-dollár értékének növekedése még így is kedvezőtlenül hathat a külföldi befektetésekre.
Ugyanez vonatkozik a nemzetközi utazókra, akiknek be kell váltaniuk a belföldi valutát az úti cél pénznemére. Az a pénzösszeg, amelyet az utazó a saját pénznemének adott összegéért kap, az eladási árfolyamon alapul, amelyen a külföldi valutát helyi valutáért adják el, míg a vételi árfolyam az az árfolyam, amelyen a külföldi valutát vásárolják. helyi pénznemben.
Tegyük fel, hogy az Egyesült Államokból Franciaországba utazó 300 USD értékű eurót akar Franciaországba érkezéskor. Feltehetően 2.00 árfolyamot figyelembe véve, ahol dollár / árfolyam = euró. Ebben az esetben 300 dollár nettó 150.00 eurót tesz ki cserébe.
Tegyük fel, hogy az utazás végén még 50 € marad. Ha az árfolyam 1.5-re csökkent, akkor a dollárban maradó összeg 75.00 dollár lesz. (50 € x 1.5 = 75.00 USD)
Az árfolyamokat befolyásoló tényezők
A devizapiac sokkal bonyolultabb, mint a részvény- vagy kötvénypiac. A devizaárfolyam előrejelzése egy egész gazdaság teljesítményének előrejelzését jelenti. Az árfolyamok meghatározásakor fontos megjegyezni, hogy az árfolyamok relatívak és nem abszolútak, és számos tényezőt figyelembe kell venni. Az alábbiakban bemutatjuk az árfolyamokat leginkább befolyásoló tényezőket.
Árvárakozások a jövőre nézve
A pénzügyi piacok legutóbbi árfolyama nem a jelenlegi piaci feltételeket tükrözi, hanem a korábbi piaci feltételeket. Ezért a két ország árfolyamát meghatározó legfontosabb tényező a jövőre vonatkozó várakozások. A „jövővel kapcsolatos elvárások” kifejezés homályosan és általánosan hangzik. Nos, felmerül a következő kérdés: „Mivel kapcsolatos elvárások?” A következő részekben elmagyarázzuk azokat a különféle elvárásokat, amelyekre figyelni kell, és amelyek befolyásolják az árfolyamokat.
Az árfolyamokat befolyásoló monetáris politika
A két jogrendszer monetáris politikáinak különbsége hozzájárul az árfolyamok ingadozásához. Bármely két joghatóság monetáris politikájának összehasonlításakor számos tényezőt kell figyelembe venni.
- Infláció: Az árfolyamok alapvetően az egyik valuta egységeinek egy másik valuta egységeihez viszonyított arányai. Tegyük fel, hogy az egyik valuta 7%-os, a másik pedig 2.5%-os inflációt tapasztal, bármelyik inflációs ráta módosítása hatással lesz az árfolyamra. Az infláció nagymértékben befolyásolja az árfolyamokat, de nem mindig tükrözik a teljes helyzetet. A piaci szereplők saját inflációs becsléseiket is felhasználhatják az árfolyam értékeléséhez.
- Kamatlábak: Ha a befektetők egy bizonyos gazdaságba fektetnek be, akkor a befektetett deviza kamatlába alapján keresnek hozamot. Ezért ha egy befektető 6%-os hozamú devizát tart, nem pedig 3%-os hozamot, befektetése jövedelmezőbb, mert a kamathozam is beépül a piaci árfolyamokba. Ezért a kamatlábakon végrehajtott bármilyen kiigazítás jelentős hatással lesz egy valuta értékére. Csak egy kis kamatmódosításra van szükség a központi bank részéről ahhoz, hogy hatalmas piaci reakciókat váltsanak ki.
Az árfolyamokat befolyásoló fiskális politika
Míg a monetáris politikát egy ország központi bankja irányítja, a fiskális politikát a kormány szabályozza. A fiskális politika azért fontos, mert előrevetíti a monetáris politika jövőbeli változásait.
- A közpénzek hiánya: Egy magas államadóssággal rendelkező ország kormánya nagy összegű kamatfizetésre kötelezett. Az adósság- és kamatköltség az adójából, azaz a meglévő pénzkészletből fizethető. Ellenkező esetben az ország több pénzt nyomtatva pénzzé teszi adósságát.
A hatalmas államadósságnak negatív hatása van, ami a közeljövőben is megmutatkozik, azaz már beárazva van a devizapiacon. Megjegyzendő, hogy az országok államadósságai viszonylag összehasonlíthatók egymással, de az abszolút összegek kevésbé fontosak.
- Költségvetési deficit: Az államadósság előfutáraként Ez a tényező jelentős hatással van egy valuta árfolyamára, mivel a kormányok több pénzt költenek el, mint amennyit rendelkeznek, és ennek eredményeként költségvetési hiány alakul ki, amelyet adósságból kell finanszírozniuk.
- Politikai stabilitás: Egy ország politikai stabilitása szintén elsődleges fontosságú a valuta értéke szempontjából. A modern monetáris rendszer, amely a Fiat pénzrendszere, köztudottan nem más, mint egy kormány ígérete. Ezért politikai zavargások idején fennáll a veszélye annak, hogy a jelenlegi kormány ígérete semmissé válhat, ha új kormány veszi át az irányítást. Meglepő módon egy jövőbeli kormány dönthet úgy, hogy saját fizetőeszközét bocsátja ki, hogy megerősítse tekintélyét. Emiatt, valahányszor egy országot geopolitikai zűrzavar érint, a valuta értéke általában hirtelen csökken más valutákhoz képest.
- Piaci hangulat és spekulatív tevékenységek: Végül, de nem utolsósorban, a Forex piac erősen spekulatív, általában azért, mert lehetőség nyílik arra, hogy a kereskedéseket hatalmas összegű adósságokkal kihasználják, ami lehetővé teszi a kereskedők számára, hogy a bevételt újra befektessék a piacokra. Ez az oka annak, hogy a hangulatok nagyobb befolyást gyakorolnak a Forex piacra, mint bármely más eszközosztályra, a könnyű tőkeáttétel miatt. Más piacokhoz hasonlóan a Forex piac is vad spekulációnak van kitéve, amely egyszerre torzíthatja a rövid és hosszú távú befektetési lehetőségeket.
Következtetés
A valutaárfolyamok meghatározásában az aranystandard deviza és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) stabilitást adott a világpiacnak, miközben megvoltak a maga kihívásai is. Ha egy valutát egy véges anyaghoz kötünk, a piac rugalmatlanná válik azzal a lehetőséggel, hogy az ország gazdaságilag elszigetelheti magát a világ többi részétől. A szabályozott lebegő árfolyammal azonban az országokat kereskedésre ösztönzik.
