Mi az a valutalekötés

A valutalekötés fogalmát gyakran fix árfolyamnak nevezik. Azt a célt szolgálja, hogy stabilitást biztosítson egy valutának azáltal, hogy az értékét előre meghatározott arányban összekapcsolja egy másik és stabilabb valuta értékével. A volatilitás mesterséges csökkentésével a pénzügyi piacokon is jelentős szerepet játszik

Az árfolyamrögzítés fenntartása érdekében a központi bankok felelősek az országon belüli és onnan kifelé irányuló készpénzforgalom felszabadításáért vagy korlátozásáért, hogy elkerüljék a váratlan kereslet- vagy kínálati kiugrásokat. Ezen túlmenően, ha egy valuta tényleges értéke nem tükrözi azt a rögzített árat, amelyen kereskednek vele, akkor problémák merülhetnek fel a központi bankok számára, akiknek ekkor kell megküzdeniük valutájuk túlzott vételével és eladásával, mivel nagy mennyiségű külföldi valutát tartanak. Tekintettel arra, hogy a világ legszélesebb körben használt tartalékvalutája, az USA-dollár (USD) az a pénznem, amelyhez a legtöbb más valuta is hozzá van kötve.

Miből áll a valutakötés?

1. Otthoni/belföldi valuta

Ez egy elfogadható pénzegység vagy tender, amelyet csereeszközként használnak egy országon belül. Ezért az országhatáron belüli vásárlás és eladás leggyakoribb módja.

2. Külföldi pénznemek

A külföldi pénznemek olyan törvényes fizetőeszközök, amelyeket egy adott ország határain kívül bocsátanak ki. Pénzcsere és nyilvántartás céljából megőrizheti az anyaországban.

3. Fix árfolyam

A legegyszerűbb formájában arra az árfolyamra vonatkozik, amelyet két ország között rögzítettek a határon átnyúló kereskedés megkönnyítése érdekében. Egy ilyen rendszerben a központi bank országa hazai valutáját más pénznemekhez igazítja. Ez segít fenntartani az árfolyam jó és szűk tartományát.

Tipikus példák az árfolyamrögzítésre

Az amerikai dollár

Gondoljunk egy olyan ország esetére, amely aranyhoz köti valutáját. Az arany értékének minden növekedése vagy csökkenése relatív hatással van az ország pénznemére.

Az USA hatalmas aranytartalékokkal rendelkezett, ezért az amerikai dollárt kezdetben az aranyhoz kötötték. Így erős nemzetközi kereskedelmet tudtak elérni egy olyan átfogó rendszer kidolgozásával, amely kezelte a valutához kötött nagy országokkal folytatott nemzetközi kereskedelem volatilitását. Becslések szerint több mint 66 ország pénzneme az amerikai dollárhoz van kötve. Például a Bahamák, Bermuda és Barbados fizetőeszközeiket az amerikai dollárhoz kötötték, mivel a turizmust, amely a fő bevételi forrásuk, általában amerikai dollárban bonyolítják le. Így gazdaságaik stabilabbak és kevésbé érzékenyek a pénzügyi vagy gazdasági sokkokra. Számos olajtermelő ország, például Omán, Szaúd-Arábia és Katar szintén az amerikai dollárhoz kötötte valutáját a stabilitás megőrzése érdekében. Ezenkívül olyan országok, mint Hong Kong, Szingapúr és Malajzia, erősen függenek a pénzügyi szektortól. Az, hogy valutáikat az USA-dollárhoz kötik, nagyon szükséges védelmet nyújt számukra a pénzügyi és gazdasági sokkokkal szemben.

Kína viszont termékeinek nagy részét az Egyesült Államokba exportálja. Azáltal, hogy valutáikat az USA-dollárhoz kötik, versenyképes árat tudnak elérni vagy megőrizni. 2015-ben Kína megtörte a rögzítést, és elszakadt az amerikai dollártól. Ezután 13 valutából álló kosárral devizakötést hozott létre, amely lehetőséget teremtett a versenyképes kereskedelmi kapcsolatokra. Az, hogy valutáikat az USA-dollárnál alacsonyabb árfolyamon tartották, exporttermékeik komparatív előnyhöz juttatták az amerikai piacon. Később 2016-ban Kína helyreállította a dollárhoz való kötődést.

A devizakötések fenntartása

Az USA-dollár árfolyama is ingadozik, így a legtöbb ország egy fix szám helyett inkább egy dollártartományhoz köti valutáját. Valamely valuta rögzítésekor az ország központi bankja figyelemmel kíséri valutája értékét az amerikai dollárhoz viszonyítva. Abban az esetben, ha a deviza árfolyama a rögzített érték fölé emelkedik vagy alá csökken, a jegybank az árfolyam fenntartása érdekében monetáris eszközeit használja, például kincstárakat vásárol vagy ad el a másodlagos piacon.

Stablecoins

Az árfolyamrögzítés számos előnye miatt ezt a koncepciót a kriptovaluták világában Stablecoin néven alkalmazták. A "stablecoin" kifejezés olyan kriptovalutára utal, amelynek értéke a valós eszközök, például fiat valuták értékéhez van rögzítve. Napjainkban több mint 50 projekt létezik, amelyek stabilcoinokat tartalmaznak a kriptográfiai világban.

A stabil érmék létfontosságú célt szolgálnak egy olyan iparágban, amelyet napi szinten 5 és 10% közötti áringadozás sújt. Lényegében egyesítik a kriptovaluták előnyeit a hagyományos fiat valuták stabilitásával és bizalmával. Azt is biztosítják, hogy a kriptoérméket könnyedén fiat pénzzé alakítsák át. A Tether és a TrueUSD olyan stabil érmék példái, amelyek az amerikai dollárhoz, míg a bitCNY a kínai jüanhoz (CNY) vannak kötve.

Mi történik, ha megtörik a devizakötés

Igaz, hogy a valuta rögzítése mesterséges árfolyamot hoz létre, de olyan árfolyamot, amely fenntartható, ha reálisan közelítjük meg. A kötés azonban mindig fennáll annak a veszélye, hogy a piaci erők, a spekuláció vagy a devizakereskedelem túlterheli. Abban az esetben, ha ez megtörténik, a kötvény megszakadtnak minősül, és ha egy központi bank képtelen megvédeni valutáját a megszakadt kötéstől, az további leértékeléshez és a hazai gazdaság súlyos zavarához vezethet.

Az árfolyamrögzítés előnyei és hátrányai

Számos oka van annak, hogy az országok miért kötik össze valutáikat. Ezen okok között szerepel:

1. Ezek alapul szolgálnak a kormányzati tervezéshez, valamint hozzájárulnak a monetáris politika hitelességéhez és fegyelméhez, különösen az elmaradott és instabil gazdaságok esetében.
2. Javítják a rögzített valuták stabilitását
3. A határokon átnyúló kereskedelmet támogatják, és ennek eredményeként a vállalkozások több reáljövedelmet és nyereséget termelnek.
4. Az árfolyamkockázat kiküszöbölésével mind a rögzített deviza, mind az alapdeviza profitálhat a fokozott kereskedelemből és cserékből. A gazdasági fenyegetések és az instabilitás megszüntetése a befektetők számára is kifizetődőbbé teszi a hosszú távú befektetést.
5. Segít megóvni a különböző országok közötti exportált áruk versenyképességét

Milyen szempontból hátrányos a valutakötés?

1. A rögzített valuták természetesen ki vannak téve a külföldi befolyásnak.
2. A kereskedelmi egyensúlytalanságok megnehezíthetik az automatikus árfolyam-korrekciót. Ezért a rögzített ország központi bankjának figyelemmel kell kísérnie a keresletet és a kínálatot, hogy a valuta ne váljon kiegyensúlyozatlanná. Ennek eléréséhez a kormánynak megfelelő devizatartalékot kell tartania a súlyos spekulatív támadások ellen
3. A túl alacsony vagy túl magas árfolyamrögzítés is problémákat okozhat. Túl alacsony árfolyam esetén a fogyasztók vásárlóereje csökken, és kereskedelmi feszültségek keletkeznek az alacsony árfolyamú ország és kereskedelmi partnerei között. Mindeközben a kötvény megvédése egyre nehezebbé válhat a túlzott fogyasztói költekezés miatt, amely kereskedelmi deficitet eredményez, és csökkenti a rögzített valuta értékét. Ez arra kényszeríti a jegybankot, hogy devizatartalékait költse el a rögzítés fenntartásához. Ha végül a devizatartalékok kimerülnek, a kötvény összeomlik.
4. A pénzügyi válságok azonban az elsődleges veszélyt a devizakötésekre. Például az az időszak, amikor a brit kormány a német német márkához kötötte valutáját. A német központi bank, a Bundesbank a hazai infláció visszaszorítása érdekében emelte kamatait. A német kamatlábak változását illetően a brit gazdaságot kedvezőtlenül érintette a helyzet. Az azonban továbbra is fennáll, hogy az árfolyamrögzítés továbbra is hatékony eszköz az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a költségvetési felelősség előmozdítására.

A rögzített devizákra vonatkozó korlátozások

A központi bankok bizonyos mennyiségű devizatartalékot tartanak fenn, amely lehetővé teszi számukra, hogy ezeket a tartalékokat rögzített árfolyamon gond nélkül vásárolják és értékesítsék. Abban az esetben, ha egy ország kifogyna a devizatartalékaiból, amelyet fenn kell tartania, a devizakötés megszűnik, ami a valuta leértékelődéséhez vezet, és az árfolyam szabadon lebeg.

Íme néhány kulcsfontosságú pont

• A Bretton Woods-i rendszer összeomlását követően a valuta-lekötés világszerte előtérbe került. Ha egy hazai devizát egy külföldi devizához kötünk, a hazai deviza értéke hasonló ütemben próbál meg növekedni vagy csökkenni, a külföldi megfelelője mellett.
• Egy ország jegybankja fenntarthatja a kötést úgy, hogy egy árfolyamon vásárolhat devizát, és másik árfolyamon adhatja el.
• A valuta rögzítése előnyös az importőrök számára, mert segíti az üzleti tranzakciók hatékony lebonyolítását, mivel a valutaárfolyam rögzített.
• Az a deviza, amelyhez a legtöbb ország árfolyamát köti, az amerikai dollár.
• Kétségtelen, hogy az arany a legértékesebb áru, amelyen bármely ország rögzítheti árfolyamát, mert ez stabilitást biztosít hazai gazdasági érdekeinek.

Összegzésként

A devizakötések a devizakereskedésben is nagyon fontos szerepet játszanak, ezek megismerése arbitrázslehetőségeket nyithat meg a kereskedők előtt. A piacokkal kapcsolatos ismereteinek bővítése és annak megértése, hogy mi befolyásolja az ármozgásokat, növelheti azon képességét, hogy kihasználja a devizakereskedés nemcsak alacsony kockázatú, hanem jövedelmező lehetőségeit.